A temetkezési egyletet, a Chevra Kadisát 1803-ban alapították. Az első zsinagóga a XIX. század első felében épült a település fő utcáján, a római katolikus templom közelében, klasszicista stílusban.
1. Az első zsinagóga
Az első rabbiról, Schőnfeld Mózes a Zsidó Lexikon szerint Schönfeld Jakab szikszói rabbi fia, született Szikszón 1791-ben, meghalt Simándon 1867-ban. Előbb 30 éven át Tiszafüreden, majd 1848. Sarkadon, később Simándon működött. (775 l.) A következő rabbi Rosenberg Herman (Reb Jiszroel Jajne Cvi), aki 1802-ben Óbudán (Altofen) született, 1842-ben Füreden házasodott másodszor, a szintén özvegy Rosenthal Sályt vette feleségül, aki Lengyelországból származott. Az első házasságából négy gyermekéről tudunk, a másodikból még kettő született, Sámuel fia neves rabbi lett, Hunfalván híres jesivát hozott létre. 1866-ban, halála előtt egy évvel alapította meg a vallási iskolát, a jesivát, amely egészen 1944-ig fennállott, messze földről vonzva a tanulókat, a bócherokat.[31]
Jungreisz Náthán, Rosenberg Herman utóda 1833-ban Nagymártonban született, édesapja Jungreisz Antal csengeri főrabbi volt. Fiatalkorát Csengeren töltötte, "...ott nyerte atyjától, az országszerte tudományáért hírre vergődött csengeri főrabbitól azon páratlan talmud tudományt, mely őt az egész ország és még a külföld előtt is oly híressé tette. Később Nagy-Szőlősön, majd Fehér-Gyarmaton választatott meg, mint főrabbi és 21 évvel ezelőtt városunk izraelita hitközsége hívta meg az akkoron üresedésben levő főrabbi állásba, melyet haláláig a legnagyobb lelkiismerettel, hűséggel, tapintattal vezetett."[32] Munkácson jelent meg két héber nyelvű műve: Tórász Móse Nószon és Menuchász Móse címmel.[33] 1889. szeptember 23-án hunyt el, temetésén 6-700 fős gyászoló tömeg jelent meg, több főrabbi is, közöttük a biharnagybajomi, csengeri, mezőcsáti és a marosvásárhelyi főrabbi. Egyik fia Gyöngyösön, a másik Nádudvaron volt rabbi. Napjainkban sírjához a világ minden tájáról zarándokolnak a vallásos zsidók.
2. Jungreisz Náthán sírköve és óhelje
Az 1868/69-es országos kongresszus, amelyen az országos képviselet ügye és a modernizáció volt napirenden, megosztotta az ország zsidóságát. A kongresszus után három irányzat alakult ki. A hagyománytisztelők, elsősorban a kisebb településeken élők az orthodox változatot részesítették előnyben. Orthodox hitközséggé vált a tiszafüredi is. Önállóságukat később is erőteljesen hangsúlyozták.
[31] lásd Domán István: A hunfalvi gáon. = Új Élet. 2001. VI. 1. A cikk szerint apja jesivájában 120 bócher tanult.
[32] Jungreisz Náthán nekrológja=Tiszafüred ésVidéke.Hetilap.1889.40.sz. 2 l.
[33] Zsidó Lexikon. 899 l.
