Palugyay 1851-ben a járásban élő összes zsidó anyanyelveként a zsidót tüntette fel.[35] (Valószínűleg a jiddist értette alatta.) A beilleszkedés, a nyelvcsere sok nehézséggel járhatott, alapvetően fontos volt az oktatás nyelve. A zsidóság évezredek óta nagy gondot fordított az oktatásra, alig akadt olyan zsidó, aki ne tudta volna olvasni a szentírás szövegét. A tudomány iránt vallásos tiszteletet tanúsítottak, a tudatlanság nagy szégyen volt. Ennek a mentalitásnak volt szerves következménye a zsidóság nagyarányú beáramlása az értelmiségi pályákra az emancipáció után. Tiszafüreden a kisgyermekek vallási oktatása, a Talmud Tóra 1803-tól, a jesíva 1865-től működött. Az állami szinten elismert iskola létrejöttéről Tariczky Endre plébános 1877. szeptemberében tudósít az Eger című megyei lapban. Meghívták az izraelita elemi iskola vizsgájára, amely eddig "ugiskola" volt, ahol német nyelvet, számtant és héber vallást tanultak a gyermekek.
Négy hónappal korábban indult meg az oktatás egy bérelt ház három termében, három osztályban, három tanító vezetésével. Az igazgató-tanító Cserhát Gerzson, aki már tanítóképzőt végzett, és több éves gyakorlattal rendelkezett. Ekkor vezették be a magyar nyelv oktatását is. A harmadik osztály vizsgatárgyai a következők voltak: magyar olvasás, írás, nyelvtani elemzés, magyar történelem, földrajz, természetrajz, számtan. A második osztályban is tanítottak magyar nyelvet, amely Tariczky szerint: "kezdetleges, de az eredmény így is feltűnő" Tariczky leírta az iskola berendezését is, amely mindössze néhány falitáblából, Magyarország térképéből, egy-egy íróasztalból és néhány lócából állt. Az iskola éves költségvetése 1240 Ft, ebből 140 a házbér, 1100 a tanítók fizetése, amihez a hitközség mindössze 150 forinttal járult hozzá. A többi költséget a szülők és Ungár Lipót jómódú kereskedő állta. ( A megemlített legjobb tanulók között volt több gyermeke is.) A leányiskola Weisz Karolina vezetésével működött, aki korábban Ungár Lipótéknál volt magántanár. Az iskolában tíz leány tanult magyar, francia, német nyelvet és kézimunkát a tanítónő bérelt házában. (A későbbi tudósítások koedukált iskoláról szólnak.)[36]
Az iskola 1921-ben, középen Lőwinger József igazgató-tanító
1889-ben írta a Tiszafüred és Vidéke (28. sz. 4. l): "A helybeli izr. Hitközség igen célszerű vásárlást tett közelebb, amennyiben megvette iskolának az un. Gáspár-féle házat 4400 forintért. Rosinger Lajos birtokos és hitközségi elnök 2000 forintot előlegezett." Az iskola felügyeletét az iskolaszék látta el, melynek tagjai a hitközség legtekintélyesebb tagjai közül kerültek ki, 1895-ben Klein Zsigmond gazdag fakereskedő volt az elnöke. Az iskolaszék rendszeresen támogatta a szegény sorsú tanulókat, ingyen tankönyvekkel, taneszközökkel; télire meleg ruhát, lábbelit adományoztak számukra, az év végi vizsgák alkalmából a jó tanulókat könyvvel jutalmazták.
1893-ban, Heves megyében a 43.304 tanköteles korú (6-15 éves) gyermek közül 2211 volt izraelita (2726 református), a 205 iskola közül 11 volt izraelita, az iskolákban 17 tanító működött.[37] Tiszafüreden a 64, 3 és 5 év közötti, 106, 6-11 éves, és 56, 12-14 éves zsidó gyermeket regisztráltak.[38]
1892-ben az újság az iskola gyermekműkedvelő előadásáról tudósít; Lilienfeld Ignác igazgató-tanító rendezésében a tanulók részleteket adtak elő a Mátyás király című színműből. Az iskolateremben állították fel a színpadot, a nézők a szülők voltak. Az előadás célja az önművelés és a hazafiságra való nevelés.[39] A címszerepet Lőw Béla, Lőw Sámuel nyomdatulajdonos fia játszotta, aki negyven évvel később Egerben volt bankigazgató.
A Tiszafüred című lap 1903-ban közölte az izraelita elemi iskola évzáró ünnepélyének műsorát:[40]
1, Elnöki megnyitó: Dr.Soltész Henrik
2. Himnusz. Előadja: Glancz Sámuel
3. Hevesi Kornél: Látogatás. Előadja: Blasz Erzsébet
4. Telefoni üdvözlet. Előadja: Klein Boris, Singer Panni.
5. Gerő Attila: Talisz és Tfilin. Előadja: Rosenfeld Dezső.
6. Kossuth-induló
7. Palágyi Lajos: Mózes.Vers.Előadja:Weisz Zelma
8. Arany János: Rozgonyiné.Előadja: Barna Jolán
9. Deszberg Örzse: Búcsúzó
10. Rákóczy-induló
Az ünnepély műsora is tükrözi a hagyományőrzés és az asszimiláció vágyának kettőségét; Mózesről, rituális imaszíjról szóló versek, ugyanakkor magyar nemzeti dalok, indulók is szerepeltek a műsorban. A századfordulótól a harmincas évekig Lőwinger József irányította az iskolát. A felső osztályokat ő, az alsókat Czóbel Cecília, majd Schwarcz Boriska tanította. Dr.Aszódi Imre nőgyógyász, Lőwinger József unokája: "Nagyapám tekintélyes pedagógus volt, aki a zsidó iskolán felül a tanoncképzőben is tanított. Nyugdíjazásakor a banketten a falu tekintélyei is megjelentek. Nagyon jó kapcsolatban volt a többi felekezeti iskola tanítójával (Czövek, Győrffy), és a katolikus pappal is (együtt jártak a szőlőbe)."
Az ipari iskola 1870-ben a vasárnapi iskolából nőtt ki. Tanulói között voltak zsidó gyermekek is. 1895-ben 18 szakmából ötöt tanult a kilenc zsidó gyermek: órás, bádogos, nyomdász, üveges, és géplakatos mesterséget. Tiszafüred szegény és kis település volt ahhoz, hogy gimnáziumot létesítsen és tartson fel. A karcagi zsidó családok ennyivel is kedvezőbb helyzetben voltak, az ottani középiskolában 1895-ben a 161 tanulóból 56 volt zsidó. A helyben elérhető, magasabb szintű középfokú oktatás lehetősége megkönnyítette a kevésbé módos szülők gyermekei számára a társadalmi felemelkedést és az asszimilációt.
Tiszafüreden a polgári iskolai oktatás hosszú vajúdás után 1913-ban indult, tanulói között sok volt a zsidó gyermek. A többnyire kispolgári szinten élő kereskedő, iparos szülők gyermekeinek megfelelő képzési lehetőséget nyújtott. A jó tanuló gyermekek számára különbözeti vizsgával lehetőség volt a gimnáziumban való továbbtanulásra. Az iskola új épületét 1914. szeptember 7-én avatták, az ünnepségen Szofer Mór főrabbi héber imával áldotta meg az épületet. Az iskolaszék tagjai voltak 1915-ben dr. Soltész Henrik ügyvéd, dr. Kiss Aladár orvos, Strasszer Sámuel helyettes rabbi és Weisz Gáspár földbirtokos. 1914/15-ös tanévben a polgári fiúiskola 28 első osztályos tanulójából hat, a 45 másodikos közül 18 volt izraelita vallású.[41] Ekkor és később is létszám arányuknál magasabb számban taníttatták ebben az iskolában a zsidó szülők gyermekeiket.
[34] Zsidó lexikon.223-224 l.
[35] Palugyay Imre idézett műve 412 l.
[36] Tariczky Endre:Levelezés=Eger.1877.IX.14.
[37] Halász Ferenc: A népoktatásügy Heves megyében.=Tiszafüred és Vidéke.1893.1 sz. 1 l.
[38] Tiszafüred és Vidéke.1893.30 sz. 3 l.
[39] Tiszafüred és Vidéke.1892.34.sz. 2 l.
[40] Tiszafüred.1903.5.sz. 3 l.
[41] A tiszafüredi Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola értesítője az 1913-14, 1914-15 tanévről.Szerk.Kadocsa Béla ig Tf.1915,Goldstein nyomda.
