Tiszaigar volt a környék első betelepedési központja, ahol 1828-ban a közbirtokosság földjén éltek zsidók. A betelepedési tilalommal sújtott Nagykunságba és Jászságba jártak át, és házaló kereskedelemmel foglalkoztak. A településen 1840-ben 152 zsidót írtak össze. Neves rabbijuk Bleier Menachem volt. Vályog imaházukat a második világháború után bontották le. Fokozatosan költöztek el innen, elsősorban a közeli Tiszafüredre.
Az itt élőket 1944. május 8-án lovas kocsikkal vitték át a tiszafüredi gettóba. Az elhurcoltak közül senki sem tért vissza.
- in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 536-563, Szegő Ágnes